A papírmerítés története
A papír feltalálása
A papírt isz.105-ben találta fel a Han dinasztiában uralkodó Ho-Ti császár minisztere Caj Lun. Javasolta a császárnak, hogy a nehéz bambusztábla és a drága selyem helyett papírra írjanak. A császár elfogadta és elrendelte a papírkészítés elterjesztését.
A papír alapanyaga
A papír növényi rostokból készül. Kínában a papír alapanyaga eperfaháncs, bambuszrost, különböző kínai füvek voltak, melyhez kiegészítésként kevés rongyhulladékot kevertek.
A papírkészítés terjedése
A papírmerítés (a későbbi fehérművesség) Kínából terjedt Koreába, Japánba. Az iszlám kultúr-területen át a Közel-Keletre, Észak-Afrikába, majd Itálián, Spanyolországon át a többi Európai országba.
Kína a papírkészítés titkát évszázadokon keresztül őrizte. Szamarkand volt az a terület, ahol 751-ben egy háború során kínai hadifoglyokat mesterségük gyakorlására kényszerítettek.
Ezután Szíria, Palesztina, Perzsia, India arab uralom alatt álló városaiban is megkezdték a papír készítését. Majd Kairóban és a marokkói Fez-ben is dolgoztak papírmerítők.
Az arab-mór kultúra a papír ismeretét elterjesztette Európában is. Spanyolországban először a Valencia melletti Xativában indult el a papírkészítés 1100 körül.
Itáliába az egyiptomi műhelyekből szállították a papírt, Szicílián keresztül. Az első itáliai műhely Fabriano-ban kezdte meg működését.
Magyarországon 1310-ből származik az első papíroklevél. A gyártás a XVI. században indult meg. Papírmalmokat alapítanak Lőcsén, Brassóban, Kolozsváron, Nagyszebenben.
A papírkészítés fejlődésének nagy lendületet adott az írás elterjedése és a nyomtatás feltalálása. A papírkészítés módszerei folyamatosan fejlődtek, de az alapvető lépések a mai napig nem változtak.
